Úgy érzem, ez egy olyan téma, amit muszáj így előre tisztáznom itt, ugyanis jelenleg elég meghatározó szerepet tölt be az életemben a Nemzeti Lovas Színház, és valószínűleg összevisszaság lenne, ha egyszer csak így durrbele módon írnék róla.

Június 11-én voltam először a lovas színház István, a király c. előadásán, amit végül elmosott az eső, de mivel jóval előbb odaértünk, én pedig úgy mentem oda, hogy tudtam: nekem kell Pintér Tiborral közös kép, legyen bármi. Szóval ahogy megláttam, és olvadoztam egy sort az izmos karjától (:D), felugrottam, és mentem is felé az ex-fizika tanárommal, akinek köszönhetem, hogy ott voltam az előadáson. Pintér az öltözőkocsiknál volt, én meg persze féltem odamenni, nehogy beszóljanak, elküldjenek, vagy egyéb valami, meg amúgy is, mit keresek én ott. Ő viszont látva, hogy tanácstalanul állok, és bámulok (ó, igen, tipikus én), picit megindult felém, ekkor felbátorodtam, és odamentem. Hihetetlenül közvetlen és türelmes volt (a tanárnő életében először fotózott okostelefonnal, tizedik próbálkozásra jött neki össze, ő pedig türelmesen tartotta a kezét a vállamon végig...), és nagyon humoros, szóval tényleg teljesen pozitívan csalódtam benne. Kár azért a 24 év korkülönbségért. 

Szóval az előadást az eső elmosta, 15-én került pótlásra, megint korábban ott voltunk, kb. 2 órával kezdés előtt. Teljesen elszántam magam, hogy haha, na megint megkeresem Pintért, csak úgy viccből, a szombati esőnap margójára. Balszerencsémre pont próba volt, és itt jött a következő nagy csodálkozásom: mivel a lovak élőlények, saját akaratuk van, ha tetszik, ha nem. Minden eshetőségre fel kellett készülniük: ki, mikor, hogyan jelez, ha a lova máshogy reagál, mint kellene, és olyankor ki, mikor, és hogyan megy oda segíteni. Nagyon durva, hogy mennyi munka van benne egy-egy szerepben. Főpróba után sikerült elkapnom Buch Tibort, akit szintén nagyon imádok, benne sem csalódtam: szintén nagyon közvetlen személy. Vele is készítettem egy közös képet. Aztán belefutottam Pintérbe, akinél rákérdeztem, hogy ha engem érdekelne ez a lovas színészet dolog, mihez kellene értenem... bár már öltöztek, nyergeltek, normálisan válaszolt, háromszor elmondta, hogy hol lesznek fent az információk 1-2 napon belül (azóta is várom, hogy feltegyék). De azért elmondta ő is gyorsban, hogy hova kell felvételizni középsuliból.

Az előadás pedig fantasztikus volt. Soha nem tartottam magam egy történelemkedvelőnek, soha nem is értettem, ebben a darabban viszont minden tisztázódott :D. Folyamatos kontaktban voltak a közönséggel, nem maguknak játszottak (van pár színházas ismerősöm, nekik végig azt papolják, hogy ne nézzenek ki a közönségre), sokszor felvették a közönségből 1-1 emberrel a "kapcsolatot", és nagyon durván érzelemgazdag előadás volt. Megtudtam könnyezni Géza temetését - Buch Tibor énekét -, István koronázását - szintén Buch Tiboros rész -, de még Koppány halálát is...

Augusztus 26-án megyek a Gladiátorra is, szeretném ott is elkapni Pintért, és megtudni tőle, mennyire jelentős dolog a színházban az énektudás, nem-e elég, ha csak lovas szerepet kapok, vagy ilyesmi. Igazából nagyon szívesen kipróbálnám magam ezen a téren, holott nem vagyok egy olyan ember, aki szeret a középpontban lenni...