A múltkor elmentem vásárolni - ruhákat -, és hihetetlenül felidegesítettek az eladók. Végig ott lihegtek a nyakamban, és nézték, hogy mit akarok venni, nem-e teszek valamit zsebre, veszem le a lopásgátlót, stb. Mondanom sem kell, semmit nem vettem. Undorodom az ilyen helyektől. Persze, ez a munkájuk, amit teljes mértékben megértek, de végezzék úgy, hogy a vásárló ne érezze magát kényelmetlenül. Más üzletekben az eladók két sorral arrébb rendezgetik a ruhákat, mintha ott lenne dolguk - pedig egyértelmű, hogy a vásárlókat tartják szemmel. Na, de amikor sétálok a sorban, ő meg jön a nyakamban, és meredező szemekkel bámul, amíg én válogatok... az nálam túlmegy egy határon. Belemászik a személyes terembe. Az ilyen boltokban nem is töltök általában többet, mint 5 perc, annyira szarul érzem magam. Mi köze az eladónak ahhoz, hogy én milyen fehérneműt akarok venni? Semmi. Mi köze a mellméretemhez? Semmi. De ő ott lóg a nyakamon, szinte belihegi a szemüvegem, és közben várja, hogy válasszak valamit. Fuj.