Nemrég értem haza az Édes Anna musicalről. Durván 2-2,5 hónapja már láttam, hogy fogják játszani, aztán a szereplőknél láttam, hogy az egyik főszerep Buch Tiboré. Akkor már tudtam, hogy ezt látnom kell. 
Buch Tibort egyébként a Nemzeti Lovas Színház előadásán, az István, a királyon ismertem meg; persze korábbról is ismerős volt, a Magánnyomozók c. sorozatból. Lényeg a lényeg, az István, a királyon váltottam vele pár szót, közös kép, minden, ami kell, nagyon közvetlen, ami hihetetlenül pozitív meglepetésként ért. Persze, nem általánosítok, hogy minden ismertebb, nagyobb színész nagyképű farok, de nagyon sokszor tapasztaltam már, hogy az ismert nevű emberek szinte lenézik azokat, akik felnéznek rájuk, nagyon sok esetben éreztem azt, hogy a közös képet kényszerből teszik, kiül rájuk a mosoly, mert ez az elvárás. Na, nála ez nem volt a nyári napfordulón: kértem képet, mire ő keresett valakit a színházból, aki megcsinálja a képet, mikor odaálltam mellé beszélt hozzám - a magasságomra tett megjegyzést, sajnált, hogy ilyen nagyra (172 cm) nőttem :). És még ő köszönte meg a képet. A hangjába egyébként az előadáson beleszerettem. Az egyik kedvenc színészem lett. Na ennyit az előzményekről.
Ismerősöm a facebookon, így láttam, hogy osztogatja meg az Édes Annát, amiben ő játssza Vizy urat. Nagyon megörültem, mikor láttam, hogy ide is jönnek, rögtön jegyárat néztem, lebeszéltem mamámmal és két barátnőjével, hogy menjünk, mert Buch Tibor és aaa, meg uuu. Jegyek megvéve, a legdrágább fajtából, az ötödik sorba, ami egy rohadt jó hely. Igen ám, viszont én két nappal ezelőtt tudtam meg, hogy Buch Tibor mégsem szerepel benne, mert időközben felkérték a Lovas színház Honfoglalására is, ahol nem tudják senkivel helyettesíteni, kénytelen volt azt elvállalni, szóval Kósa Zsoltot kellett néznem helyette. Épp ezért voltak fenntartásaim, mert én Buch Tibor miatt vettem jegyet, szerettem volna vele beszélni előadás után, de hát ez így jött ki. Ezért nem is mentem különösebben felvillanyozva az előadásra, úgy voltam vele, hogy megnézem aztán kész. Ha már a jegy megvan. És előadás után is így érzem. Nem volt meg a nagy áttörés. 
Nagyon jó volt, meg az Édes Anna idén kötelező olvasmányom is, és hihetetlenül érthető volt az egész történet, már most kívülről fújom a történetet, ha még elolvasom könyvben, biztos az ötösöm.
De nem éreztem azt, hogy ezt megnézném mégegyszer. Talán azért, mert ahányszor megláttam Kósa Zsoltot a színpadon, tudtam, hogy ő lenne Buch Tibor, és annyira szerettem volna, ha ő legyen Vizy úr szerepében. 
Nagy valószínűséggel ha akkor tudom, hogy lesz ez a szereplőkavar, nem veszem meg a jegyet. Nem mondom, hogy megbántam, nem mondom, hogy Kósa Zsolt rossz színész, csak mást vártam.

Olyan ez, mint mikor az egyik kedvenc előadóm/együttesem koncertjére veszek jegyet, és helyettük kapok egy olyan énekest/zenekart, akik bár ugyanazt játsszák, nagyon jól, mégsem az, amire a jegyet vettem.