De mocskosul. Már megint eltelt a hétvége. Mondjuk jövő hétre szabadságot veszek ki, hétfőn megyek be teljes napra, kedden hatodikra és csütörtökön elsőre, csak mert szakmai órák, amikről nem lehet sokat hiányozni.
Hétfőn írunk bioszból, aminek bár 90%-át már tudom, a tankönyv ábráit nagyon át kell néznem, meg az elmúlt óra anyagait is... Jövő héten lemaradok két német dolgozatról meg egy magyarról. Persze ez még simán pótolható, csak mellé még ott lesz az órai munka pótlása is... Jogos a kérdés, akkor miért nem megyek be? Mert elfáradtam. Olyan vagyok, mint egy élőhalott. A novemberem sem sikerült úgy, ahogy terveztem, egyszerűen nem tudok úgy koncentrálni, mint két-három héttel ezelőtt. Szóval most szükségem van egy kis pihenésre. Persze, igyekszem a szabadnapjaimat arra fordítani, hogy tanuljak, például törit, magyart, meg amit magolni kell, így annyira nem lesz nehéz a pótlás. 
Ma nem csináltam szinte semmit. Nyolckor keltem - ami nálam nagyon kései kelésnek számít, a belső órám már hozzászokott, hogy mindig fél hat-hat körül kelek. Egész nap a laptopomat nyúztam, letöltöttem az Assassin's Creed IV. részét, azzal töltöttem el az időt. Estefelé bementem a városba, vettem egy felsőt, egy parfümöt, valami krémszerű cuccot a pattanásaimra, aztán így... ennyi.
Most meg már késő van. Fáradt vagyok. A szobám is olyan, mintha természeti katasztrófa - több, egyszerre - sújtotta volna. 
Holnap pedig felkelek, elmegyek lovagolni, ahonnan délre érek haza, utána pedig nagy valószínűséggel megint hulla leszek. De ki kellene takarítanom, meg bioszt tanulni, meg minden hülyeség. 
Bár lehet, ma este, ha már mindenki alszik, és végre csend lesz, nekiesek a biosz könyvemnek...

21:00: Az előbb lejátszottam egy hosszú hadjáratot honfoglalón, és rengeteg bioszos kérdést kaptam. Ami ijesztővé teszi, hogy mindegyik abból az anyagból, amit tanulnom kellene... mint a mi felel a csontok rugalmasságáért, és hány bordája van az embernek. Persze, ezek majdhogynem alapműveltségnek számítanak (vagy csak én gondolom így?), de mi ez, ha nem a Sors jelei, hogy rohadtul tanulnom kellene?

21:02: A macskám ebben a pillanatban feküdt rá, és aludt el a biosz füzetemen... azt hiszem, ez ismét a Sors: áh, inkább ne tanulj... Tudjátok, nincs szívem felébreszteni:D Pedig kellene.