Jelentem: még élek! És ha a holnapi napot is sikerül átvészelnem, akkor kijelenthetem, hogy túléltem. A keddem még nagyon kemény lesz. Matekból bevágtam a mai nap folyamán egy A4-es oldalt, amiből holnap dolgozatot írok, irodalomból megtanultam Adytól A magyar Messiásokat, illetve A magyar Ugaront. Németből pedig 37 testrészt, szintén a mai nap, valamint 10 vonzatos igét vonzattal és jelentéssel. De még át kellene néznem a bioszt is, mivel ígért a tanárnő felelést... Bár kétlem, hogy engem feleltetne, mivel 5.0 vagyok, valószínűleg inkább a gyengébbekre megy rá, de nem akarom, hogy nagy meglepetés érjen. Esetleg ha nagyon nem maradna meg semmi, megpróbálom kifocizni, hogy ne feleljek, mert másfél hét betegség, meg még pótlok, meg etc. Ezt a kifogást szokták szeretni a tanárok. 
És akkor ha a holnapi napot sikerül túlélnem, szerdára már csak 10 vonzatos ige marad németből, meg maguk a vonzatok (ismétlés szintjén), csütörökre szakmaiból 2 oldal, és... a hétre vége. Jövő héttől meg már nem lesz olya durva a helyzet.

A tegnapi nap után egyébként marha nagy kérdőjel volt bennem azt illetően, hogy most akkor nekem milyen érettségim is lesz a szakmaikból, mert a KE-AKK lótenyésztő és lovassportszervező agrármérnök szakára elfogadnak ágazati szakmai érettségit is, aminek felsorolásánál "Informatika ismeretek" volt. Kérdés ugyebár, hogy az az érettségi, amit én teszek, ez-e. És igen, ilyen néven fog futni. Azért nyugtató a tudat, hogy nem vagyok beszorítva a német-matek érettségibe (mivel 2 választott érettségimet veszik figyelembe, és amilyen peches vagyok, én csak matekot/németet/szakmait választhatok...). 
Oh, és egyébként azzal a tanárral beszélgettem erről, és az a tanár segített ebben, aki miatt voltam az igazgatónál... A három szakmais tanárom közül őt találtam a legmegfelelőbbnek erre a célra, és egy szóval nem mondta, hogy nem segít, sőt, meglepően érdeklődő volt. Kérdezte, hogy hova szeretnék menni, etc. Mondta, hogy megkérdezi a munkavezetést, hogy milyen néven fut a szakmai érettségi infoból, viszont elfelejtette, így a következő óránk után együtt mentünk le megkérdezni. 
Mellesleg marha gyorsan változnak a dolgok, 2 hónapja még nem gondoltam volna, hogy pont tőle fogok segítséget kérni, azt meg pláne nem, hogy bármit is elérek a szakmai érettségimmel, így viszont, hogy tudom, választhatom ezt is, jobbnak látom ráhúzni, és nem a kettest kijelölni célnak. 

Vicces - jó, inkább elgondolkodtató -, hogy nem az osztályfőnök volt az első tanár, aki megfordult a fejemben, hogy talán tudna erre válaszolni, vagy segíteni ebben a témában... sőt, azt sem szeretném, ha tudna róla. Mert ő az a tanár (marha sok idézőjellel!), akihez ha odamegyek a problémámmal, elküld a halál faszára, mert ráérek még ezen agyalni, nem nagy probléma ez, miért érdekel, majd időben megfogom tudni, ne aggódjak... ha viszont nem hozzá megyek és erről tudomást szerez, megsértődik, hogy miért nem őt kerestem. Előre félek a következő tanévtől, amikor végzős leszek; szalagavató, felvételi, ballagás, érettségi... istenem, mekkora felfordulás lesz! Soha, semmit nem tudunk meg tőle időben, mindig, mindent előbb mondanak el a szaktanárok, mint ő... Már most tudom, hogy valószínűleg csak a kötelező dolgok miatt fogom őt keresni, de ha valami nem lesz világos a felvételivel/továbbtanulással/érettségivel kapcsolatban, szaktanárhoz fogok fordulni... 

Ez azért elég elgondolkodtató, és szomorú... :)

Engem idén - szerencsére - még nem érint sem az érettségi, sem a felvételi. Majd jövőre... Viszont rátaláltam a felvi pontszámító kalkulátorára. Ami kiábrándított.
Teljesen belevagyok habarodva a Kaposvári Egyetembe (lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök -> lovasedző). Ehhez 320 pontra van szükség. Namost, eddig csak a ménesgazda volt nálam képben, 240 ponttal, ami röhögve meglett volna, ám nem kaptam volna diplomát, meg csak 4 féléves képzés. A lovassport szervező agármérnök pedig 7 félév, diplomával. 
320 pont. 
A 11. és a 12. évfolyam év végét veszik figyelembe. Ha megtartanám a félévi átlagomat idén év végéig, és a jövőév végére is, ha a szakmai, a töri és a matek érettségim 3, a magyarom és az emelt németem 4-es lenne, akkor lenne 320 pontom. Ha emellé még felvenném az emelt bioszt, amiből elérném a 45%-ot, amiért kapok +pontot (csak 5-öt), akkor 325. És ahogy elnézegetem az emelt biosz érettségiket, nem könnyűek. Egyáltalán nem könnyűek. 
Istenem, már most beleőrülök a felvételibe, mi lesz még jövőre, ha minden élesben fog menni?! 

Persze, lehet, hogy alulértékelem magam, meg még csak tippelni tudom az év végi jegyeimet, ahogy az érettségimet is, és nagyon szeretném, hogy alulértékeljem magam, és mindenből egy jeggyel jobb érettségim legyen majd, mint ahogy most érzem. 

Teljesen tanácstalan vagyok. Ha szerencsém van, meglehet emelt biosz nélkül is a 320 pontom (4-3-3-5-4 érettségikkel és év végi 5-5-3-3-4-4 jegyekkel 338), ha viszont felvenném jövőre hatodik tárgynak a bioszt emelten, akkor egy, rohadt nagy szívás lenne a következő 1 évem, kettő, 45% kellene minimum, de az a 45% még csak 5 pontot dob hozzá.

Jézusom, inkább nem komplikálok többet. Koncentrálok arra, ami most van, és nekiesek Ady verseinek...

Ha soha többé nem írnék bejegyzést, akkor tudnotok kell: igenis bele lehet halni a tanulásba! Ugyebár említettem, hogy múltkor a betegségtől haldokoltam. Na, most meg az iskolától. Vázolnám a hetem: kedden irodalomból [Világirodalom] írtunk témazárót, amire rengeteget készültem, de csupa olyan kérdéssel volt tele, amit nem tudtam (mert úgy volt, hogy nem lesz benne!), és még amit írtam se jó, például a "Sorolja fel Csehov 3 regényét!" feladathoz írtam 2 novellát, meg az Ivan Iljics halálát, ami Tolsztoj... Hatalmas gratuláció magamnak! Szerdán már javítottam is, Adyból és a Nyugatból, amire kaptam egy ötöst, szóval az a dolgozat 1-es már nem érdekel, mivel javítva is van. Csütörtökön németből írtam 2 dolgozatot, pénteken pedig matek témazárót pótoltam. Istenem... az első két feladatot üresen hagytam, pedig azok voltak a legegyszerűbbek... Mikor beadtam, megkérdezte a tanárnő, hogy nehéz volt-e, mire én, hogy hát az első kettőt nem tudtam... "Ne már! Hol vesz fel a szinusz 1-es értéket?" Ja, hogy én ügyesen túlgondoltam a feladatot, merthogy a matek ha túl egyszerű, akkor biztos becsapós feladat... :(. Hetedik órában pedig programozás elméletből írtunk. Rengeteget tanultam rá! Bevágtam minden algoritmust, java megvalósítást, tényleg csak pár sort hagytam ki, mondván az úgysem lényeg... nem hát, persze, hogy nem, csak azok voltak a dolgozatban... De legalább túl vagyok rajta. Btw óra előtt megdicsért a tanárnő, amiért észrevettem egy hibát (amit az osztálytársam rosszul írt le, én meg róla másoltam), és látta is, hogy tanulok, szóval most nyugodt vagyok. Tudom, hogy tanultam. A tanárnő is tudja, hogy nem szarom telibe, csak hát Murphy intézkedett. 

Ez az előző hetem. Lássuk a jövőhetet: kedden írok 2 német dolgozatot (10+30 szó), illetve matekból pótlok dolgozatot (1 A4-es oldalnyi szabály!), ugyanezen a napon még fel kell mondanom Adytól A magyar Messiásokat... Szerdán ismét német dolgozat+Ady: A magyar Ugaron, csütörtökön szakmai (4 A4-es oldalnyi tömény elmélet!), aztán hétfőn (20-a) másik szakmai doga előreláthatólag (kb 5-6 oldal, vázlatosan írva), illetve biosz doga is várható (szintén 6-7 oldal körül). Ja, és akkor emellé még olvasnom kellene az Édes Annát is (ami amúgy egy baromi jó kötelező az eddig elolvasott 60 oldal alapján!). 

Igazából nem is lenne olyan durva ez a sok számonkérés, de az az 1 oldalnyi matekszabály, meg a 4 oldalnyi szakmai odatesz rendesen. Én meg ahelyett, hogy tanulnék, pötyögök, zenét hallgatok, simsezek, honfoglalózok... mert ilyenkor minden érdekesebb, mint amúgy. 

Biztos sok embernek ismerős a nyári gyakorlat kifejezés. Nekem is. Sajnos.
Kilencedikben olyan helyen voltam - pontosabban nem voltam -, ahova be sem kellett járnom, anélkül is igazolták, hogy ott voltam. Tavaly viszont ez az opció már nem élt, mivel fizetniük is kellett volna, amit különböző okokból kifolyólag akkor sem vállaltak volna, ha bejárok. Így maradt a helyi önkormányzat. Nem volt olyan vészes, mint amire számítottam, 3 hétig kibírható. Leigazolták, hogy voltam, a sulim elfogadta, de a pénz nem jött (16.000 Ft), még szeptember végén sem... Mindenki más megkapta, leszámítva azt a három embert, aki itt volt gyakorlaton. Pedig még jóval gyakorlat előtt lett szólva, hogy mi a helyzet, fizetni kellene. Persze, fizetnek. Hát pont nem, végül a szakképzési centrumtól kaptuk meg a fizetésünet. Akkor megfogadtam, hogy ide vissza biztos nem, mert már égett rendesen a pofám, mikor hetente mentem fel a titkárságra, hogy naa mizuka van a pénzemmel? 
Idén viszont úgy tűnik, eddigi legjobb nyári gyakorlatomat fogom tölteni, apám munkahelyén. Tegnap beszélt a főnökével, hogy kellene nekem gyakorlati hely, meg 21.000-et fizetni, főnökbá pedig meglepően jól reagált. Neki úgyis kellene nagyon valaki aki csinálja az "x" munkát (jaj de titokzatos vagyok). és ad ő rendes fizetést is, csak menjek. Szóval baromi esélyes, hogy ez nem csak 1 hónapig fog tartani, hanem augusztus 31-ig, rendes fizetéssel. Amit hát... nem bánnék. 
És az össz munkám csak annyi lesz, hogy állok a mázsa előtt, amire ráhajt a kamion, felírom a súlyát, meg felírom akkor, ha megy ki. A köztes időben meg azt csinálok, amit akarok. 
Nem utolsó sorban, ez remek lehetőség arra is, hogy megfelelő embereket ismerjek meg, mivel főként Németországból, vagy német nyelvterületről érkeznek a kamionok, lovasokkal együtt. 
Szóval siess, nyár. 
Nem gondoltam volna, hogy valaha várni fogom a nyarat, a szakmai gyakorlat miatt:D. 

Nem sokszor vagyok beteg, sőt, általában csak ilyen pitiáner kis dolog a bajom, mint egy hétköznapi megfázás. Amitől mindig bemegyek suliba, hogy ne maradjak le, estébé. Na de most! Jézusom, hát haldoklom. 
Kezdődött szerdán. Nulladik német, általában már akkor is megszokott lenni a hangulatom, de nagyon nyomott voltam. Mindegy, betudtam a nulladiknak. Tesi. Nem öltöztem át, mert már kezdett fájni a torkom, tudtam, ha tesizek, csak még rosszabb lesz. Utána ofői. Igazából teljesen kiesett az egész óra. Törin már teljesen végem volt. Kínzó lassúsággal teltek a percek, lassabban, mint szoktak. Fájt a torkom, ha nyeltem, egész órán arra koncentráltam, hogy tartsam vissza a köhögésem, miközben támasztottam a homlokomnál a fejem, ami egyik pillanatban jéghideg volt, de két perccel később már grillezni lehetett volna rajta... egy lyukas, amin megint csak bámultam ki magamból, egy német, ami megint tök kiesett, és két magyar, amin már csak feküdtem a padomon, abban bízva, hogy nem most állt meg a forgásban a Föld, és hazajutok egyszer. Aztán buszon teljesedett ki az egész... mire hazaértem (50p) kegyetlenül elkezdett fájni a fejem. 
Anya kamunak is hitte a betegségem, mivel szemmel látható nyomai nem voltak, csak fájt a torkom meg a fejem, de az piszkosul. Másnap reggel már fulladással keltem, és könyörögtem egy új tüdőért. Pedig nem dohányzom. Aznap nem mentem be, ahogy pénteken se. 
Sőt, csütörtökön az ágyamon hasalva nyomtam a laptopom, és este 10 körül ébredtem fel, úgy, hogy ...csak úgy bealudtam. Pedig nagyon nehezen tudok elaludni általában. A lázam 37,8 és 38,5 között váltakozott, ami másnak biztos nem durva, de nekem, aki sose lázas, maga a halál. 

Na meg kicsit azért bánom, hogy jelenleg nincs itthon működőképes mérlegünk. Kíváncsi lettem volna, hány kg-ot fogyok a napokban. Mivel hogy szerda óta egy kezemen megtudom számolni, mennyi mindent ettem: egy kis szendvics, 3 falat spagetti, 10 nyelésnyi sültkrumpli-hagymakarika-hús(bár az kevesebb), ma pedig egy vékonyka tortaszelet, és egy darab cordon bleu (de azzal is sportoltam fél órát, hogy minden lemenjen!). Máskor meg óránként eszek valamit... most meg az elmúlt 4 napban csak pár falatot, azokat is volt, hogy órákon keresztül. Plusz, hogy az ízlelőbimbóim is felmondtak, szóval tulajdonképpen bármit nyomnának le a torkomon, megenném, mivel csak annyit érzek, hogy csúszik le a nyelőcsövemen... 
Tegnap meg még az orrom is szabira ment, anya pucolta a hagymát, és hát mi kell a hagymaszeletelés mellé? Sírás. Ott ültem én is az asztalnál, és fapofával ültem végig, nem értve, hogy hogy a francba nem érzem meg alig 1 méterről a hagyma szagát, mert annak ugyebár elég erős, jellegzetes a szaga... de egyáltalán semmi. 

És akkor most mondjátok azt, hogy nem a halál határán állok :(. Kedden megyek vissza a dokihoz, szóval addig biztos nincs suli, aztán szerintem a jövő hetet megkapom végig. Ami azt jelenti, hogy szakmaikra valószínűleg bemegyek, mivel ugyebár csak 20%-ot lehet hiányozni róluk, én meg nem játszadozok ilyenekkel, ha lázasan, fuldokolva, de bemegyek. Mert sose lehet tudni, mit hoz a jövő: most tudok járni, de ha 2 hónap múlva eltöröm a lábam, és kénytelen leszek hiányozni "x" óráról, akkor beszoptam, és készülhetek az osztályozóra, ami szakmaiból mindig szívás. Úgyhogy szerda első 2, csütörtök utolsó 2, péntek első óra.

Szerintem inni sem iszok eleget, pedig szeretnék, de egyszerűen... nem tudok. Szörpön élek napok óta, a víztől rosszul vagyok, a teából csak a csipkebogyót, de drága falumban miért is lenne csipkebogyótea? Szóval forrócsoki (biztos sokat számít:"""D) meg málnaszörp. Napi 1liter környékén. Benyomtam egy fél citromot is, csak úgy magában (mert amúgy soha, semmi nem teszi tönkre a fogzománcom...). Eszméletlenül szeretek mindent, ami savanyú, tehát én személy szerint nem értem, minek a citromhoz cukrot enni, magában is isteni. Szerintem. Meg ugye C-vitamin, stb. Csak azért elég érezhető már evés közben is, hogy nem épp jótékony hatással bír a fogzománcra. 

Oké, befejeztem. Egy órája írom ezt a bejegyzést, rengetegszer megálltam pihenni, mert még ebben is kifáradok. Bocsi a kuszaság miatt, fogjuk rá a lázra.

UI: bocsi, hazudtam. ettem még sok-sok gyógyszert is!