1. Mivel ápolod ilyenkor a kezed?
   Nem vagyok nagy krémes-kenegetős típus. Néhanapján szoktam szimpla hidratáló krémmel kenegetni. 
2. Forró csoki vagy forralt bor?
   Mindkettő. A forró csoki csak finom lehet, főleg tejszínhabbal és fahéjjal megszórva... nyamm. Ugyanakkor a forralt bor is lehet nagyon finom, de a csokival ellentétben a bort nagyon-nagyon-nagyon el lehet rontani. Ittam már olyat, ahol rendesen le kellett küzdenem, de olyat is, mikor nem tudtam törődni azzal, hogy lepörköli a nyelvem, nyelőcsövem, estébé, mert kurva  (ez a szó át van húzva, csak nem húzta ki a kód. béna vagyok.) nagyon finom volt.
3. Mutasd meg a télies sminked!
   Nem szokásom sminkelni. Igen, még élek. Igen, lány vagyok. 18 éves. A Földön élek. Így is teljes az életem.
4. Inkább otthon vagy és teázol egy jó könyvvel és takaróval, vagy szánkózol/hóembert építesz?
   Már évek óta nem volt akkora hó, hogy hóembert lehessen építeni vagy legalább szánkózni, szóval az előbbi variációt alkalmaztam az elmúlt években. Viszont ha idén valami csoda történne, és esne egy tíz centi hó, biztos vagyok benne, hogy gyúrnék egy házőrző-hóembert. Aztán a többi nap olvasnék.
5. Kedvenc dolgod a télben?
   A hangulat. Ami évről-évre eltűnik, se hó, se hideg... :(
6. Mi az a dolog, ami mindig nálad van télen?
   A bérletem?:D Tudom, szar volt. Talán kesztyű? Bár az is nagyon sokszor marad itthon...
7. Kedvenc karácsonyi film?
   Nincs kimondottan kedvenc karácsonyi filmem. Gondolok itt arra, hogy ha nem karácsonykor vetítenék őket, pont leszarnám, hogy azok a filmek léteznek. Csak ugye karácsonykor megvan az a hangulat, ami kell. Polar Express, Az öt legenda, Shrekből az angyal, Grincs
8. Szeretsz síelni/korcsolyázni?
   Síelni még nem próbáltam, korcsolyázni szeretek, bár nem vagyok profi, épp annyira tudok korizni, hogy nem esek el.
9. Hogyan tudtad meg, hogy nem létezik a Télapó/Jézuska?
   Ez egy jó kérdés:D Nem tudnám így belőni, hogy mikor tudtam meg, és hogyan. Múltkor pont erről beszéltünk a suliban, hogy ki hogyan tudta meg, de senki nem emlékszik rá...
10. Kedvenc téli illat?
    Kettő is van: a karácsonyi vásár-illat, illetve a karácsony-illat. Előbbi a forralt bor-forró csoki-puncs-kürtős kalács illat keveredése, utóbbi pedig a gyanta illata, narancs, mandarin, halászlé, mákos süti, mézeskalács, fahéj, szegfűszeg
11. Kedvenc karácsonyi zene?
    TNT - Fehér karácsony, Josh&Jutta - Szép karácsony, Cascada - Last Christmas, Train - Shake up Christmas, óóó és persze a Jingle Bells. Jaj, és majdnem kifelejtettem : "o Tannenbaum..." :D 

Szeretném "kihívni" őket: Ninette, Solemnis :) 

Első szabadnapom délelőttjét azzal töltöttem, hogy kutattam a megfelelő css kód után. Négyet találtam, de ez fogott meg legjobban. LindaDesign-os. Talán ami nem tetszik benne, az a rohadt széles blogrész, de majd korrigálom. Talán. Egyelőre viszont semmi hangulatom belenyúlkálni, eléggé leszívta az agyam, hogy egész délelőtt csak kódokat láttam, kódokban gondolkodtam, meg ilyenek. 
A menühöz kitettem egy havas tájat. Ha már nálunk nem esik, legalább a blogomon lássak havat. 

Délelőtt - a nagy kódkeresések közepette - természetesen nem bírtam ki, hogy ne chateljek az osztálytársaimmal, és dörgöljem az orruk alá, hogy jobb dolgom van, mint nekik, és rendes osztálytárshoz méltón óránként érdeklődtem, hogy milyen érzés "x" órán lenni. Szerettek. 
Kikaptuk ma a biosz dogát, ami nagy meglepetésemre ötös lett. Rengeteg olyan kérdés volt, amiről nem esett szó órán, szóval a józan paraszti eszemet kellett használnom, háromszor is átszámoltam a pontjaimat, de mindig pont határra estem. A megérzésem azt súgta, ez most nem sikerült jól, és négyes lesz. Mondjuk lehet, hogy csak gyenge ötös, vagy x,5 pontom lett, fél ponttal az ötöstől, ezért jóindulatból megkaptam. Nem tudom. Végülis felesleges rajta kattogni, a lényeg az 5. 
A szakmainkat is kikaptuk, ami nem okozott különösebb meglepetést: négyes lett. Jobban örültem volna egy ötösnek, de éppen lehetett volna hármas is, szóval annyira azért nem rossz ez a 4-es.

Most pedig azon gondolkodok, hogy osszam-e meg azt a lovasok.hu-n, hogy mekkora változás következett be az életemben a lovaknak - különösen egy lónak - köszönhetően. Azt hiszem, ezt a történetet még talán a blog első napjaiban itt is megosztottam, de ha felkerülne lovasok.hu-ra, mindenféleképpen megosztanám itt is a linket. Nem mondanám, hogy az én rajongásom a tipikus kislányos rajongásból fakadt... a lovak kigyógyítottak egy betegségemből. Mert ilyen igenis létezik.

De mocskosul. Már megint eltelt a hétvége. Mondjuk jövő hétre szabadságot veszek ki, hétfőn megyek be teljes napra, kedden hatodikra és csütörtökön elsőre, csak mert szakmai órák, amikről nem lehet sokat hiányozni.
Hétfőn írunk bioszból, aminek bár 90%-át már tudom, a tankönyv ábráit nagyon át kell néznem, meg az elmúlt óra anyagait is... Jövő héten lemaradok két német dolgozatról meg egy magyarról. Persze ez még simán pótolható, csak mellé még ott lesz az órai munka pótlása is... Jogos a kérdés, akkor miért nem megyek be? Mert elfáradtam. Olyan vagyok, mint egy élőhalott. A novemberem sem sikerült úgy, ahogy terveztem, egyszerűen nem tudok úgy koncentrálni, mint két-három héttel ezelőtt. Szóval most szükségem van egy kis pihenésre. Persze, igyekszem a szabadnapjaimat arra fordítani, hogy tanuljak, például törit, magyart, meg amit magolni kell, így annyira nem lesz nehéz a pótlás. 
Ma nem csináltam szinte semmit. Nyolckor keltem - ami nálam nagyon kései kelésnek számít, a belső órám már hozzászokott, hogy mindig fél hat-hat körül kelek. Egész nap a laptopomat nyúztam, letöltöttem az Assassin's Creed IV. részét, azzal töltöttem el az időt. Estefelé bementem a városba, vettem egy felsőt, egy parfümöt, valami krémszerű cuccot a pattanásaimra, aztán így... ennyi.
Most meg már késő van. Fáradt vagyok. A szobám is olyan, mintha természeti katasztrófa - több, egyszerre - sújtotta volna. 
Holnap pedig felkelek, elmegyek lovagolni, ahonnan délre érek haza, utána pedig nagy valószínűséggel megint hulla leszek. De ki kellene takarítanom, meg bioszt tanulni, meg minden hülyeség. 
Bár lehet, ma este, ha már mindenki alszik, és végre csend lesz, nekiesek a biosz könyvemnek...

21:00: Az előbb lejátszottam egy hosszú hadjáratot honfoglalón, és rengeteg bioszos kérdést kaptam. Ami ijesztővé teszi, hogy mindegyik abból az anyagból, amit tanulnom kellene... mint a mi felel a csontok rugalmasságáért, és hány bordája van az embernek. Persze, ezek majdhogynem alapműveltségnek számítanak (vagy csak én gondolom így?), de mi ez, ha nem a Sors jelei, hogy rohadtul tanulnom kellene?

21:02: A macskám ebben a pillanatban feküdt rá, és aludt el a biosz füzetemen... azt hiszem, ez ismét a Sors: áh, inkább ne tanulj... Tudjátok, nincs szívem felébreszteni:D Pedig kellene. 

Íme a novemberi jegyeim. Nem vagyok rájuk büszke. Egyáltalán nem. Kicsit lejjebb adtam.. :(

Etika: 5 (Hogy képzeled el az életed 20 év múlva?)
Biosz: 5, 5 (Dolgozat {eukarióta sejtek}, felelés {csontok})
Tesi: 2 (Ingafutás)
Töri: 1, 4 (Feleletek)
Német: 4 (Passiv)
Matek: 3, 1 (Röpi, Témazáró {logaritmus, exponenciális fgv+egyenletek})
Fizika: 5 (Házidolgozat)
Informatika: 4, 4, 4 (Órai munka)
Programozás elm: 2 (Házi feladat)
Programozás gyak: 4 (Órai munka)
Hálózatok gyak: 5 (IP címosztályok)

Átlag: 3,94

Van egy barátnőm, akinek vannak bizonyos elképzelései: mint például, hogy a külső mindennél előrébb való, és inkább jönne össze egy 10/10-es pasival, akkor is, ha hülye, mint a föld. Bár, osztálytársam szavaival élve, még a föld se olyan hülye, hiszen termést hoz... nem volt még komolyabb párkapcsolata, meg igazából még komolytalanabb sem, csak egy alig egyhónapos. Olyan szinten a külsőségekre megy, hogy az már... durva. Mert hogy ő vékony, meg szép az arca is - ezt elismerem, így van -, és milyen jól néz ki az, ha a pasi meg a csaj is jól néznek ki... Persze, nekem is fontos a külső, de tényleg beteges, amit ő csinál, amilyen elképzelései vannak: legyen magas, olyan fogsorral amitől megvakul (mármint olyan fehér), ne legyenek pattanásai, legyen izmos, és a többi. Tényleg a hibátlan külsőt keresi.
Szoktuk nézegetni rendszeresen a horoszkópokat - jókat kacagunk rajta :D - az enyém pár hete, hónapja? azt írta, hogy a szerelem olyan férfi személyében jelentkezhet, aki amúgy nem az ideálom. 
A mostani kiszemeltem pedig 2 centivel alacsonyabb tőlem, picit ducibb, dohányzik. Mégis, amikor először megláttam, az első öt másodperc után - mikor még csak nem is váltottunk egy szót sem! - tudtam, hogy nekem ő kell. Ez pedig azóta is kitart. És ez így nagyon fura. Legalábbis számomra. Mert nekem is voltak elképzeléseim: legyen tőlem magasabb, semmi féle képpen se dohányozzon, például. Erre bumm, kisugárzás, Sors, nevezzük, aminek akarjuk. Első pillanatra megfogott benne valami, és ez az, amiért idegesít a barátnőm tökéletes-mániája. Amiért nem enged az elvárásaiból. Mondjuk lehet, egyszer nála is betoppan olyan valaki, akit meglát és elkapja az aztakurva érzés, annak ellenére, hogy nem ideálja. 

Nálam ez eléggé bejött. Akárhányszor meglátom, vagy rámnéz, vagy összenézünk, vagy hozzámszól, úgy érzem, mintha az agyamat elborítaná a rózsaszín köd, amiben unikornison lovagolhatok, a gyomromban a pillangók pedig szinte könyörögnek azért, hogy szabadon engedjem őket...